Lélektükör
Leírás: Néha szívesen látnék bele az emberekbe, az álarcuk mögé, de azt hiszem, ha láthatnám, sokszor azt kívánnám: bárcsak sosem tudtam volna meg, mi van egy-egy (ál)arc mögött...
Véleményeket még mindig várok, nyugodtan megírhatod azt is, ha nem tetszik, csak ha lehet, indokolj kérlek...
2008. március 14.
Varázstükör előtt állok,
S nézem benne a világot:
Gyermekek és aggastyánok,
Koldusok és híres sztárok,
Szörnyetegek és Szépségek,
Csontsoványak és kövérek;
Nagyképűek és szerények,
Semmittevők és serények,
Bátor hősök és félénkek,
Egykedvűek és élénkek…
E tárgy nem tesz különbséget,
Mind csak egy-egy pőre lélek,
Egy-egy álarc-vesztett ember:
Sok szemembe nézni sem mer,
Csak áll, lehorgasztott fejjel;
Más dactól szikrázó szemmel,
Gőgös tekintettel néz rám;
Csak párnak van mosoly arcán.
S a torz, egymásba folyt árnyak
Szédítő, vad táncot járnak;
Hogyha tudnám, mint rossz álmot,
Feledném az igazságot…
Elborzadva, némán állok,
S nézem a hazug világot. |